A diákjaink és a tanszék lekorainak segítségével szerkesztett folyóirat több, mint 10 éve nyújt lehetőséget tudományos és irodalmi írások, versek, interjúk közlésére, a tanszék életének bemutatására. Az újság a továbbiakban elektronikus formában, megújult honlapunkon fog jelentkezni. Várjuk azoknak a diákoknak a jelentkezését, akik írásaikkal, ötleteikkel részt vennének a lap szerkesztésében. Az érdeklődő diákok jelentkezzenek Balla Zsuzsannánál ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges), vagy Jancsó Katalinnál ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges).

Legfrissebb, 2010. tavaszi számunkat itt olvashatják:

2005  2003  2000/2001  1999/2000  1997  1994/1, 1994/2

Nincs megjelenítendő szöveg.

XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia

A Humántudományi Szekció helyszíne: SZTE Bölcsészettudományi Kar
Időpontja: 2009. április 16-18.
A konferenciáról további információkat a konferencia honlapján lehet találni.
XXIX. OTDK Humántudományi Szekció felhívása: Kattintson ide!

A Latin-Amerika Díj

A Latin-Amerika Díj (Premio latinoamericano) a Latin-Amerika iránt érdeklődő, a spanyol vagy a portugál nyelvet ismerő főiskolai és egyetemi hallgatók számára évente, tudományos tanulmány írására meghirdetett pályázat. A pályázatot a latin-amerikai országok Budapesten akkreditált nagyköveteinek közössége, a GRULA hirdette meg 1995 és 2006 között. 2006 óta a pályázat kiírása szünetel, de Tanszékünk fontosnak tartja a jelentős hagyomány megújítását.

A Latin-Amerika Díj története
 
A Premio Latinoamericano megalapítását  1994-ben  javasolta Uruguay akkori nagykövete  a Budapesten akkreditált tizenkét latin-amerikai nagykövetnek azzal a céllal, hogy ilyen formában is ösztönözze a Latin-Amerika történetére, kultúrájára, jelenkori problémáira  irányuló tudományos  kutatásokat és ezen keresztül  a fiatal, leendő értelmiség számára  közelebb hozza e szubkontinens mai  valóságát, és gazdagítsa  a Magyarország és Latin-Amerika közötti kapcsolatokat.

Az első felhívásban a bölcsész- és  társadalomtudományok,  valamint a művészetek  kaptak  hangsúlyt. Ez természetesen  behatárolta a  lehetséges pályázók körét. Később kitágult a tematika, és bármely latin-amerikai téma befogadást nyert. Kialakultak a pályázati eljárás részletei is. Az első három helyen végzett dolgozatok a pályázatokban    meghatározott dollárösszeget nyertek, és a nagykövetek, az országuk számára különösen értékes dolgozatokat különdíjjal jutalmazhatták. A végső döntést Latin-Amerikával foglalkozó magyar kutatók és oktatók szakértői véleménye alapján a nagykövetek tanácsa  hozta meg.

 A pályázó hallgatók száma az egyes intézmények oktatói érdeklődésének, motiváltságának függvényében évenként igen változó volt. A legkevesebb pályázó négy (2003), a legtöbb tizenkilenc hallgató volt (2001), ebből abban az évben hét volt szegedi. A pályázatok száma általában hét-nyolc körül mozgott. A JATE (később SZTE) és az ELTE mellett a Közgazdasági Egyetem, a Külkereskedelmi Főiskola adta a legtöbb hallgatót, de szerzett első díjat szerzett a Nemzetvédelmi Egyetem hallgatója is.

Az érdeklődés és a bátrabb  részvétel ösztönzésére 2004-től a Premio élvezte az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) támogatását is, és ebben az évben az eredményhirdetést már a Professzorok házában, az OTDT szervezésében tartották. Ezen az eseményen a nagykövetek mellett Szendrő Péter professzor, az OTDT elnöke és Anderle Ádám professzor, az OTDT bölcsész tagozatának elnöke is részt vett,  és az ünnepi díjkiosztás után megbeszélést folytattak az együttműködés részleteiről.

A Díj  folyamatos létezését azonban több tényező is akadályozta. Egyfelől az egyetemi oktatás („bolognai folyamat”) és a régi egyetemi-főiskolai szerkezet  átalakulása megzavarta a kialakult  rendet. Másfelől a magyar nagykövetségek jó részének bezárása Latin-Amerikában azzal járt, hogy többlatin-amerikai nagykövetség is  bezárta budapesti misszióját. Az érdeklődés csökkenése a nagykövetségek és az érdekelt  tanszékek  részéről egyaránt megfigyelhető volt, és ez vezetett oda, hogy a 2006-ban meghirdetett pályázat (amelyre összesen négy dolgozat érkezett – valamennyi Szegediről) már eredményhirdetés nélkül  zárult le.


2006 óta tehát a Latin-Amerika Díj kiírása sajnálatos módon szünetel, bár a Premio  újraindítása fontos és ma is ösztönző lehetne a Latin-Amerika iránt érdeklődő  hallgatók számára. 2012 februárjában, amikor Argentína nagykövete, Domingo Santiago Cullen úr, a GRULA akkori elnöke meglátogatta Tanszékünket és előadást tartott az argentin külpolitika  fő  problémáiról, az előadás utáni oktatói beszélgetésen felvetettük: a GRULA elnökeként kezdeményezze a Latin-Amerikai Díj   pályázatának  megújulását.

A Latin-Amerika Díj legsikeresebb szegedi résztvevői

A szegedi hallgatók 1997-től kezdődően vettek részt a Latin-Amerika Díj pályázatain, és az említett évben mindjárt  az első  helyezéseket is megszerezték (Dalnoki Tibor, Nagy Marcel). Éppen ezért az ünnepélyes díjátadásra a szegedi József Attila Tudományegyetem aulájában, ünnepélyes külsőségek között,  tizenegy  nagykövet jelenlétében került sor.

A legjelentősebb ilyen  különdíjat  a szegedi Virágh Anna kapta a perui nagykövettől (2003), a perui APRA mozgalomról írott esszéjéért: a díjnyertes hallgató külügyi ösztöndíjjal két éven keresztül tanulmányokat folytathatott a limai Külügyi Akadémián.

Tanszékünk ismét megrendezi a Magyar Katalán Tudományos és Kulturális Napokat.
Az eseményre mindenkit szeretettel várunk.
Az ehhez kapcsolódó meghívó és a plakátok itt olvashatók:
Meghívó
Fordítóműhely
Költészeti felolvasóest

A Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézete, a Hispanisztika Tanszéke, továbbá a
Középkori Egyetemes Történeti, illetve az Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán
Tanulmányok Tanszéke valamint a Szegedi Akadémiai Bizottság Wittman Tibor emlékezete és öröksége címmel nemzetközi tudományos konferenciát szervez 2012. szeptember 24-25. között. A felhívás szövege itt olvasható.
Meghívó

A tanszékhez doktori (PhD) program kapcsolódik. Az SZTE Történettudományi Iskolájában (vezetője J.Nagy László professzor, DSc) 1996-tól három önálló program működik: egy ókori, egy középkori és egy modernkori (XVI-XX. századi magyar és egyetemes történet) program. Ez utóbbi vezetője Anderle Ádám professzor, DSc. A modernkori programban öt alprogram foglal helyet, ebből tanszékünkhöz a "hispán világ története" alprogram tartozik (vezetője Anderle Ádám).

Szakdolgozóink névsora (Spanyol és hispanisztika szak)

MA KÉPZÉS

2012

Timár Dóra: Cuba y los Estados Unidos, la historia de un embargo y la Ley de Helms-Burton

2011

Bogyó Beáta: Historia, realidad y ficción en algunas obras de Gabriel García Márquez
Hajdu Bernadett: Estereotipos sobre los pueblos y motivación. Observaciones sobre algunos aspectos de la enseñanza de español en Hungría
Laboncz Zsuzsa: Kálmán Barsy, un escritor húngaro en Puerto Rico

BA KÉPZÉS

2012

Altorjai Rebeka: Relaciones espacio-temporales en La sombra del viento de Carlos Ruiz Zafón
Császár Karen: Las figuras femeninas en la novela "Entre visillos" de Carmen Martín Gaite
Domokos Norbert: La convivencia lingüística gallego-española y la influencia gallega en el sistema del español actual
Ispánovics-Dános Mária Hajnalka: Despachos diplomáticos húngaros sobre América Latina: contactos diplomáticos y económicos entre 1947 y 1967
Lengyel Nóra: El motivo del sueño y de la realidad en la literatura española del Siglo de Oro
Mészáros Enikő: La victoria de la naturaleza sobre la gente en la literatura latinoamericana de los siglos XIX-XX
Németh Gábor: El desarrollo del carácter del gaucho y la concepción de Borges
Rozsnyai Judit: La cuestión del honor en el teatro del Siglo de Oro
Szöllősi Barbara: Historia del monasterio Santa María de la Rábida y su significación en la época de Cristóbal Colón

2011

Balla Zsuzsanna: La guerra de guerrillas en Guatemala
Batizfalvi Anett: Arte mudéjar en Castilla y León, Aragón y Andalucía
Báló Dóra: La inmigración árabe en América Latina
Falusi Kinga: Realidad y ficción: La figura del dictador en La fiesta del Chivo de Mario Vargas Llosa
Nyári Erzsébet Ida: La historia del cacao
Petrács Gabriella: Alejandro Casona y su teatro bajo el franquismo
Szikora Tímea: Las relaciones entre hombre y mujer en algunos cuentos de Carmen Martín Gaite
Szűcs Kata Ágnes: La cuestión de la cultura y el intercambio en la agenda política. La presidencia de la Unión Europea desde el 1 de julio de 2010 hasta el 30 de Junio de 2011

2010

Becsei Anikó: Las diferencias de los tiempos pretéritos en el español y en el portugués
Dalmai Carré Maria Teresa: Teatro bajo la arena. Así que pasen cinco años de Federico García Lorca
Deli Vivien: El desarrollo de la identidad panameña
Fodor Fanni: ¿Nomadismo o sedentarismo? Análisis de la novela de Jorge Nedich: El aliento negro de los romaníes
Gregosits Gábor: El concordato español de 1953 en la prensa italiana
Grezsa Nikolett: Conflictos y contactos en la época medieval y moderna en la Península Ibérica
Király Zsanett: Indigenismo y los movimientos indígenas en Bolivia
Köteles Bianka Alexandra: Mujeres en España y Hungría desde el siglo XIX hasta la actualidad
Kulcsár Anita Zita: Cuentos de la Alhambra. Washington Irving sobre temas españoles
Mikulcza Zsófia: La emigración gallega a Cuba durante los siglos XIX y XX
Pakot Renáta: Dictadura y dictablanda en la época de Franco y de Kádár
Pintér Zsófia: Interpretación de la rebelión de Túpac Amaru
Pölöskei Janka: La obra de Moisés Bertoni y la Yerba Dulce del Paraguay
Süle Márta: Los hombres son de Marte; las mujeres, de Venus: una visión sociolingüística dentro del español coloquial
Tomposné Hakkel Tünde: El tardofranquismo a través de la cámara de la serie Cuéntame cómo pasó
Trencsényi Anita: Clasificación de las perífrasis verbales en el español

2009

4, ILL. 5 ÉVES KÉPZÉS

2012

Horváth Enikő: El mito de Don Juan y la comparación de las figuras 'Don Juan' y 'Szindbád'
Maróti Szilvia Mária: Español y portugués. Análisis comparativo de las dos lenguas a base de su evolución a partir de latín.
Weszelovszky Anna: El auto scramental en el teatro de Rafael Alberti: El hombre deshabitado

2011

Aczkov Adriána: El Zahir de Jorge Luis Borges y de Paulo Coelho
Bezdán Csaba: La apreciación de la dictadura franquista desde el punto de vista de la historiografía italiana
Dobay Márton:Análisis de la "Historia universal de la infamia"
Kelemen József: Las publicaciones de la emigración húngara en Argentina entre 1967 y 1989
Maros Dalma: Las figuras femeninas de Carmen Laforet
Tóth Gyöngyi: La visita de Fidel Castro a Hungría en 1972

2010

Anisity István: La historia de las Fábricas de Armas de Asturias en el siglo XIX
Doroszi Renáta: Al amparo del Apóstol Santiago. Algunos datos sobre el culto del Apóstol Santiago en Hungría
Garamvölgyi Sára Katalin: España y Marruecos a principios del siglo XX
Hehl Szilvia: ¿A dónde va Pararaguay?
Hraskó Katalin: Análisis de los problemas morfosintácticos de los alumnos portugueses en el aprendizaje de Español LE
Kászoni-Kövendi Zsuzsanna: La primera visita oficial de Sus Majestades los Reyes de España a Hungría
Kispéter Mónika: Los grupos consonánticos /-n’r-/ y /-l’r-/ en el presente simple y condicional simple del castellano
Kondász Dóra: El sandinismo en Nicaragua. (En marco de las guerras de guerrillas centroamericanas)
Kovács László: Revolución de palabras. Intertextualidad, identidad y la reformación de la ficción en la Fricción de Eloy Urroz
Lantos Tímea: La narración de Manuel Rivas
Márton-Takács Mária Franciska: La emigración gallega a América en los siglos XIX y XX (1840-1960)
Molnár Judit: Cultos indígenas relacionados a hierbas medicinales, el peyote
Nagy Judit: España en las misiones de apoyo a la paz y la ayuda humanitaria
Szalai Éva Emese: ¿A dónde va el Perú?
Takács Klára Júlia: La dictadura de Franco y la Iglesia Católica
Utassy-Vadász Judit Szonja: El uso de la wachuma en Chavín de Huántar y en el curanderismo moderno
Vincze Orsolya: El tratamiento de expresiones multilexémicas en un corpus analizado sintácticamente: el caso de los nombres propios en gallego
Wagner Erna: Diferencia entre los estudiantes húngaros y rumanos en la enseñanza del español como lengua extranjera
Zsok Boglárka: Manifestaciones lingüísticas de la cortesía en los diálogos de los dos primeros tomos del manual titulado Colores

2009

Apostagi Dóra: Figuras femeninas de Juan José Millás. Análisis de las mujeres en cuatro novelas
Bacsur Petra: La trilogía El mañana efímero de Juan Goytisolo: ¿novelas sociales?
Bodola Blanka: Mujeres y coronas. Isabel II de España – Victoria de Gran Bretaña
Boros Krisztina: Barcelona, ¿ciudad prodigiosa? Análisis comparativo de La ciudad de los prodigios de Eduardo Mendoza y La catedral del mar de Ildefonso Falcones
Farkas Andrea: Gitanos en América Latina
Hégely Melinda: Educación e instituciones de enseñanza de indios en Nueva España (s. XVI-XVIII)
Hegyi Attila: El lenguaje de la publicidad española
Herczig Andrea: Los gitanos en la literatura española. Comparación a base de las obras de Cervantes y Emilia Pardo Bazán
Jeszenszky Emese: La política exterior de Venezuela bajo la presidencia de Hugo Chávez
Kányási Zsuzsanna: Piratería en el Caribe
Kerekes Ágnes: El surrealismo cortazariano en el tomo cuentístico de Historias de cronopios y de famas
Kiss Zsófia: La otra cara de la historia: los indígenas en Argentina
Kóti Adrienn: Caridad y autorealización en las obras de Benito Pérez Galdós
Kraliczki Fanni: Reinas españolas en el siglo XX
Mező Péter: El pensamiento monárquico de José Manuel Hidalgo
Nagy Róbert: Luteranos en América Latina
Ocsovszki Eszter: El tango del eterno retorno a base de las obras de Tomás Eloy Martínez, Jorge Luis Borges y Mircea Eliade
Papp Zsuzsa: La obra literaria de Georges Ferdinandy. Ficción y realidad
Prágai Anna: Lo real y lo fantástico en algunos cuentos de Julio Cortázar
Rabi Andrea: Los caminos de la remisión en la novela las voces del Pamano de Jaume Cabré
Szántó Noémi: América Central: luchas por la independencia. Los sandinistas en Nicaragua
Székely Veronika: Enseñanza de español en escuela primaria Waldorf
Tanay Zsuzsanna: Nuevas aportaciones a la cuestión del desdoblamiento del andaluz oriental
Tóth Anita: Relaciones entre España y Alemania durante la Segunda Guerra Mundial
Tóth Dóra: Entre realidad y ficción: Santa Evita de Tomas Eloy Martínez y sus referencias intertextuales
Tulkán Ágnes: La influencia del francés sobre la lengua española del siglo XVIII
Varró Orsolya: El problema de la inmigración en España

2008

Acha-Király Zsuzsanna: Lenguaje publicitario
Béres Szandra: Figuras femeninas de Miguel de Unamuno
Bakos Gyöngyi: El movimineto pentecostal en América Latina
Cservenák Mária: Historia y literatura en „La calle de la judería” de Toti Martínez de Lezea
Deutsch Márta: La importancia de los juegos realistas en la clase de español
Baranyainé Erdei Marianna: Enfoque, metodología y nuevas tendencias en la enseñanza del español de negocios
Gera Judit: La búsqueda de la identidad en la obra de dos artistas caribeños contemporáneos: Ana Mendieta y Arnaldo Roche-Rabell
Hajnal Edina: Un escritor húngaro en Brasil
Heinrich-Simon Zsuzsanna: La enseñanza de español de los alumnos disléxicos
Idrisz Ágnes: El comportamiento de los tiempos compuestos en el español antiguo (siglos XIII-XVII)
Juhász Ágnes: Los mercaderes y los mercenarios de la Corona de Aragón en Ragusa (Dubrovnik) en los siglos XIII-XIV
Kiss Ágnes: El anglicismo en el lenguaje periodístico del español peninsular
Kovács-Korbel Katalin: Vida y obra literaria de Kálmán Barsy
Kőváry-Hadzsipetkova Mónika: La obra de Reinaldo Arenas en el régimen castrista
Lévai Ildikó: El elemento andaluz en el español americano
Nagy-Dobler Dóra: Informaciones culturales en la enseñanza del español como lengua extranjera
Palotai Andrea: Plantas narcóticas en la medicina popular latinoamericana. La coca y el ayahuasca
Posztós Ildikó: Espontaneidad y planificación en el diálogo. Análisis de textos conversacionales en españo
Szűcs Katalin: Un análisis de la lengua de la conversación virtual o „chat”: Estilo oral o escrito
Tanai Róbert: La música en la clase de español
Zsótér Mónika: El camino de don Juan Carlos de Borbón y Borbón del exilio al trono

2007

Barcsa Emese Orsolya: La realidad peruana en Los ríos profundos y en La ciudad y los perros
Catalán Júlia: Historia y situación contemporánea de los mapuches
Czirkó Réka: Gitanos en España. La fundación secretariado gitano
Dakó Hajnalka: A spanyol emigráns köztársasági kormány a magyar sajtó tükrében (1946-1950)
Erdős Katalin: Relaciones Cuba – Israel bajo Fidel Castro
Gajdár Zsuzsanna: Políticas lingüísticas de las Comunidades Autónomas catalanohablantes de España
Guba Eszter: Leísmo. Un acercamiento sintáctico y sociolingüístico
Kardos Szilvia: El héroe pacifista. Las guerras de nuestros antepasados y 377A, madera de héroe de Miguel Delibes
Kemecsei Éva: Las relaciones diplomáticas húngaro-mexicanas después de la Segunda Guerra Mundial
László Zsuzsanna: Me llamo Rigoberta Menchú y Así Nos Nacio la Identidad
Lénárt András: La política cinematográfica de España en el franquismo
Lukács Eszter: Literatura en la clase de idiomas
Misits Éva: Passuth László y la cuestión hispánica
Módos Andrea: Alemanes en América Central. La emigración de las elites
Molnár Dorina: Presente y pasado de Andorra
Nagy Katalin: Rasgos minimalistas en los relatos breves de Javier Marías
Szabó Helga Katalin: La vida ingeniosa en “El Criticón” de Baltasar Gracián
Tóth Erika: Las figuras femeninas de Borges
Tóth Mariann: Cuba en canciones
Tóth Rita: Az Alhambra palotaegyüttes története és történelmi jelentősége V. Károly uralkodásáig
Vesmás Júlia: El universo femenino en la cinematografía de Pedro Almodóvar
Virágh Anna: Hungría y el Perú después de la segunda guerra mundial: paralelos, contrapuntos y relaciones diplomáticas

2006

Ágh Zsófia: Los valores morales en el espejo de los dramas del Siglo de Oro
Benei Zsuzsanna: Desde la revolución mexicana hasta el populismo de Lázaro Cárdenas
Bodó Katalin: El culto de Santiago en la formación de la identidad nacional mexicana
Eszes Angéla: Larkin szerepe Kalifornia amerikanizálódásában
Gályász Judit: “El gaucho argentino”
Gyükér Ágnes: Uso de libros de texto en la enseñanza del español en Hungría
Jeszenszky Emese: A spanyolországi zöld pártok
Kenéz Anita: Indiánvédő törvények Spanyolamerikában a XVI. században
Kondacs Julianna: Spanyolok a közép-amerikai és ázsiai békemissziókban
Kovács Gábor: A mexikói-amerikai háborúnak és előzményeinek megjelenítése az amerikai “concise history”-kban
Pálosi Márta: Hogueras de San Juan. “La fiesta” alicantina
Pusztai Petra Ágnes: Rabszolgafelkelések a 18-19. századi latin-amerikai gyarmatokon
Sági Lévai Zita: Política medioambiental de España y Hungría. Posible relación húngaro-española en cuanto al Protocolo de Kyoto
Schottmann Ildikó: A pueblo indiánok élete
Slíz András: Mexikóváros veszélyei
Varga Gyöngyi: Alicante: de ciudad a castillo

2005

Becker András: Argentína és a II. világháború
Benke Orsolya: Uso de Tecnologías de Información y Comunicación en la enseñanza del español como lengua extranjera
Burghard Szilvia: Az új Spanyolország megjelenítése Pedro Almodóvar filmművészetében
Bus Natália: Las concepciones teatrales de los dramas lorquianos en Hungría
Darvas Eszter: A koka funkciójának változásai a prekolombián kultúráktól napjainkig. Egy szent növény elvilágiasodása
Kis-Benedek Krisztina: Itiália és Uruguay. Az olasz emigráció Uruguayban 1880 és 1930 között. (Az emgiráns nők helyzete)
Kokavecz Tekla: El mundo de coca en la historia de Bolivia
Marosi Ágnes: Hugo Chávez Frías, y su régimen
Őriné Simonovics Andrea: Cuestiones espacio-temporales en Los pasos perdidos de Alejo Carpentier
Pajor Anita: La inquisición española y Fray Luis de León
Rákosi Marianna: Las relaciones literarias húngaro-españolas
Sipos Carmen: La relación entre España y los Imperios Centrales durante la primera guerra mundial, en los artículos de „Az Est”
Szabóné Sebestyéni Eszter: El erotismo en la narrativa de Mario Vargas Llosa. Las figuras femeninas de las novelas: “El paraíso en la otra esquina” y “La Fiesta del Chivo”
Szebeni Adrienn: Movilidad de profesores de idioma en la Unión Europea
Szilágyi Annamária: La cosmovisión de Gabriela Mistral
Tari Adrienn: Historia y arte medieval en Asturias

2004

Árokszállási Zoltán: Hugo Chávez. La carrera política de Chávez entre 1992 y 2002
Bayerné Fürth Vera: La historia de una ciudad. De Yerba Buena a San Francisco. 1776-1850
Benisné Szabó Éva: Andrés Révész, el escritor
Biczók Diana: Desarollo de regiones en España a base de innovación
Birkmajer István: El papel de la comunicación no verbal en el discurso oral
Czeiner Tünde Zelma: 1968-as mexikói diáklázadások. Különös tekintettel a magyar sajtóvisszhangra
Dankó Jutka: Peru az ezredfordulón
Domonkos Orsolya: El movimiento indígena del Ecuador
Endrédi Orsolya: Mitos, ritos, leyendas y fiestas populares de Galicia
Engi Emese: La historia del ferrocarril en Argentina y los Ferrocarriles Transandinos
Erdei Marianna: Kulturális konfliktus a corrido-tradíció tükrében
Esősi Andrea: Temas de civilización presentados tras el vídeo. La realidad húngara
Gaudényi Szabina: Sibilantes y armonía vocálica en andaluz oriental
Gmehling Tamás: Az 1945 utáni argentínai náci emigráció és előzményei
Ivády Rozália Eszter: Aspectos de metacomunicación y de pragmática en el uso del español y húngaro
Kakuszi Szilvia: Entre el machismo y el femenismo (La situación actual de la mujeres mexicanas)
Kozma Andrea: Az Art Nouveau szerepe Barcelona urbanizációjában a XIX. század fordulóján
Krekovics Diána: Análisis de errores de E/LE en las producciones de los alumnos italianos
Mach Bianka: La revolución boliviana y el nacimiento de las relaciones húngarobolivianas
Németh Eszter: Los mapuches en Chile
Papp Domonkos: Las peculiaridades del español hispanoamericano
Simon Judit: Emigración italiana en Argentina entre las dos guerras mundiales
Soós Katalin: La nueva racionalidad femenina en Como agua para chocolate de Laura Esquivel
Szabó Edina Zsuzsanna: Alexander von Humboldt
Szabó Orsolya: “Salvando el orden en una época de desorden” Poe, Borges y el cuento policíaco
Vida Katalin: Asturias en 1977. Reflejo en el diario “La Nueva España”

2003

Nincs megjelenítendő szöveg.